2016. március 15., kedd

Élőhely-rekonstrukciók és tájvédelem a Kiskunságban

Több alkalommal került már szóba ebben, a Kiskunság éretékeit bemutató blogban egy-egy tájrehabiltációs, vagy élőhely-megőrző program. Jelen bejegyzés célja az, hogy - ismereteink / tudomásunk szerint - bemutassunk ezek közül néhányat. Az itt felsorolt tájvédelmi, természetvédelmi törekvések közel sem fedik le a Kiskunság összes "rehabilitációs" programját - mindezekről a KNP oldalán biztos, hogy lényegesen több informciót találni.
Kiskunsági Nemzeti Park - Peszéradacsi rétek
Azonban megköszönjük, ha visszajelez nekünk itt, a Kiskun Táj blogján bárki, aki frissebb információkról, érdekességekről tud; egyrészt az Alföld pusztáinak, lápréteinek, homokbuckásainak, erdeinek, szikeseinek megmentése céljából útnak indított kezdeményezésekről - de ugyanolyan szívesen fogadjuk, ha bármely, szenvedélyünkben hasonló embernek "csak" egy-egy, az itteni természet őshonos növényeiről, állatairól van bármilyen híre, információja, fotója, videója. Örömmel megosztjuk, hiszen azért jött létre ez az oldal, hogy megismertesse az Alföld, s azon belül a Kiskunság élővilágát a reá hangolt ember számára. Örömmel fogadunk mindenkit, aki  úgy érzi, hogy fontos neki eme (legfeljebb laikusok számára) sík táj, s tiszteli annak élővilágát, vagy a tájban élő ember hagyományát.
Természetesen az esetleges hibáink korrigálását is örömmel fogadjuk.
Már egy hozzászólás is sokat jelent, előre is köszönjük mindenkinek, aki az adott bejegyzések végén kifejti véleményét, vagy az általa látott értékekre felhívja a figyelmet - emellet az afterground@gmail.com címen is várunk minden, a Kiskunság blogot érintő hasznos észrevételt, javaslatot, és leginkább az élővilág "eseményeit"! Az oldal témájába illő egyéni képeket, írásokat szívesen publikáljuk is egy e-mail váltás után. Előre is köszönjük minden lelkes pusztajárónak, síkvidéki túrázónak, lápréti barangolónak, homoki erdőjárónak, KNP-munkatársnak, természetvédelmi őrnek, gulyásnak, pásztornak, eme Tájban lakó embernek szellemi hozzájárulását, s kedvenc tájunk bemutatására irányuló figyelmét! Addig is érkezzen nagy vonalakban pár kiskunsági táj-helyreállító program, amiről biztosan tudunk. Ezeknél egyértelműen jóval több van - hiszen különböző tájvédelmi akciók, vagy akár közmunka keretében évente igen sokan tépik ki gyökerestül a behurcolt, tájidegen selyemkórót, vagy más gazokat a számtalan kisebb-nagyobb darabból álló Nemzeti Park területén.

Élőhely-rekonstrukciók, élőlények védelme a Kiskunsági Nemzeti Park területén

Rákosivipera-védelmi központ (Peszéradacsi rétek)

A Peszéradacsi rétek környékének egyik legfontosabb élőlénye mindenképp a Rákosi vipera. Korábban jelentős élőhelye volt e vidék, azonban a magas fűvel benőtt, táplálékban gazdag rétek, láprétek el lettek szakítva egymástól - zömmel mesterséges erdőtelepítések által. Pár éve eme tájidegen, telepített erdők jelentős részét kivágták (természetesen nem az országos jelentőségű Peszéri erdő tölgyeseit, nyárasait), így újra megkapta eme "mérgeskígyó" régi életterét. Marása az emberre általában kb. méhcsípésként hat - már ha harapása esetén valóban befecskendezi mérgét; - állítólag ez elég ritka, inkább az egyenesszárnyúakra van specializálódva, s nyilván nem pazarol túl sokat a vadászathoz szükséges fegyveréből. Persze még nem próbáltuk, így nem tudok nyilatkozni a Rákosi vipera mérgével kapcsolatban. A Rákosi Vipera projekt révén készült azonban pár videó, ahol eme pusztai fűcsomók közt megbúvó kígyóról nálunk sokkal többet tudó kutatók mutatják be a csodás kétéltű életét, s megmentését.
Jelenetek a rákosi vipera életéből
A kigyók arisztokratája - a Rákosi Vipera:
Egy kígyó élete (Vipera Life):

Kolon-tó élőhely-rekonstrukció videó:

A Kiskunság legnagyobb kiterjedésű tava számtalan madárfajnak ad otthont (vagy pihenőt hosszú vándorútjuk során), emellett a kunsában élő embernek a pákászat révén megélehtést bizotosított évszázadokon át. Az utóbbi évtizedekben a "kiváló" vízkezelésnek köszönhetően gyakorlatilag egy jókora "vizi nádas" lett belőle, kissé elmocsarasodott, bár a madaraknak még így is kiváló életteret nyújtott - nem hiába van itt a Kolon-tavi Madárvárta - tavasztól őszig elég a parton sétálni egy órát, s folyamatos lesz a fejünk felett zajló madár-áramlás. Nem, mintha nem lenne szép egy náddal, sással, vizinövényekkel benőtt alföldi tó - viszont a Kolon nem ilyen volt a vízrajzi "kezelés" előtt. Pár éve még csak egy igen apró szabad vízterületet volt a valóban nem kis tavon (kb. egyhuszadát, ha kitette a tónak a szabad víztükör) - de néhány éve az ember ismét közbeszólt, azonban most nem romboló szándékkal: egy lényegesen nagyobb szabad vízterületet sikerült visszaállítani, ahol lelki szemeink előtt ott táplálkozik minden vizimadár a szárcsáktól kezdve a gémekig, kócsagokig. Egy szolid madárlest is találhat az értdeklődő a tó Izsákkal ellentétes partján.

Kolon-tó helyreállítás - videó + térkép a tájegységről:


Böddi-szék tájrekonstrukció

Dunatetétlen mellett is megsínylette a modern időket egy szikes tó - de nemrégiben megindult a Böddi-szék tájrehabilitációja, ahol egy, a területet átszelő csatorna nem kifejezetten áldásos hatásait próbálják megszüntetni. Ha minden igaz, pár év, és már régi arcát mutathatja nekünk, és persze az Alföldön átvonuló, megtelepedő madárvilágnak a Böddi szék (ahol mi magunk még nem jártunk, de természetesen szeretnénk). A "Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban" c. program hivatalos honlapja: http://www.boddi.hu/

Böddi-szék szikes élőhely-visszaállítás videók:

Szikesek felett szárnyaló lelkek, várunk Titeket!