Orgoványi rétek - pásztorvilág, birkák

Információk - Kiskunsági Nemzeti Park: http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1473

Peszéradacsi rétek, Peszéri-erdő

A Peszéri-erdő és a Peszéradacsi rétek (régebben Kunadacsi turjános) méltán viselhetnék a Kiskunság ékköve nevet. Rendkívül változatos táj jellemzi: mocsaras láprétek, gyönygvirágos tölgyesek - valaha elég sok tölgyerdő volt az Alföldön, mára sajnos az akác a domináns, így a Peszéri-erdő értéke felbecsülhetetlen. [Frissítés: a Peszéradacsi rétek, erdők 2015. nyarán]
Számtalan orchidea-fajjal, és Magyarország legnagyobb pókjával, a Szongáriai Cselőpókkal is találkozhatunk túránk során, és ha szerencsénk van, még akár túzokot is láthatunk (nekem sajnos nem sikerült).

Peszéri-erdő, Peszéradacsi rétek / bővebb infó a Kiskunsági Nemzeti Park kapcsolódó oldalán: knp.hu

Izsák, a Kolon-tó partja mentén

Az Izsák és Soltszentimre között észak - déli irányban húzódó 2962 hektáros Kolon-tó (és környéke) annak ellenére, hogy nyílt vízfelülettel ma már alig rendelkezik, az Alföld egyik legszebb ékköve - az édesvízi síkláp / mocsár egy néhai Duna-ág feltöltődéséből alakult ki.

Mai ismertségét a természetkedvelő ember számára leginkább a Madárvártának köszönheti - a madárvonulást kutató állomástól indul a táj jellegzetességeit és évővilágát bemutató Poszáta tanösvény (2 km). Tanösvényből  nem ez az egyetlen - a Kolon-tó partján megy végig az Aqua Colun (3,5 km) is. A túraútvonalakon magaslesekről vizslathatjuk a nádi élővilágot. >> FOLYTATÁS A KÉPEK UTÁN

Homokbuckák a Kolon-tó nyugati oldalán

Tanya

A Kolon-tó nádas víztükre

Erdők és homokgyepek

Árvalányhajas homokbuckák

Ami pedig a tájat illeti, a szikesek kivételével szinte mindent megtalálunk, ami a Kiskunságra jellemző: maga a tó egy édesvízi nádas mocsár - emellett zsombékosok, fűzlápok, láperdők, homokbuckák és erdőfoltok váltják egymást. A Kolon-tó nyugati partja mentén homokbuckákat is találunk, a Matyódűlő és a Bikatorok (126 m) igazi tájképi csemege. Sajnos az erdők jelentős része - főleg a nyugati, északi oldalon - behurcolt fafajok alkotta telepített erdő, bár a tó déli részén a Közös-erdő kőris, tölgy és szil állománya szépnek mondható.

A Kolon-tó és a környező homokgyepek jelentős élőhely-rehabilitáción estek át. Egy 43 hektáros felületen nyílt vizű tómedret állítottak vissza, a környező erdőkben az idegen fafajok helyett őshonos fák telepítésével - az árvalányhajas homokbuckákon pedig a szintén tájidegen, gyorsan elburjánzó selyemkóró visszaszorításával próbálják meg az eredeti élőhelyeket rekonstruálni.

Videó - homokbuckák a Kolon-tónál

Felhők - naplemente előtt a Kiskunságban