Pár napos, a Kolon-tó környékén tett kirándulásunk alkalmával röpke betekintést nyertünk a Kiskunság egyik - egykor, de azért ma sem elhanyagolható - életformájába. Maga a szállásunk is egy csodálatos tanya volt (és lesz is a terveink szerint), ami valaha pákászok (az Alföld egy részére jellemző csónakos, varsás életmód sok évszázadon át, amíg több volt a víz, mocsár és csíkhal) élettere volt közvetlenül a Kolon-tó partján. Annak idején Pilinszky János is megfordult a 3 házból álló tanya egyik épületében.
A mesterség mára megszűnt, a csíkhalak is megritkultak, így védettek lettek - a Kolon-tóban azért még bőven laknak.
Néhány épület azonban ma is embereknek ad otthont, a tevékenységet nézve viszont részben már más funkciókat látnak el - bár állatok, növények azért bőven akadnak minden portán. A mai tevékenységek közül megemlítendő a vendéglátás és a Madárvárta (a tó partján található az egyik legjelentősebb madárgyűrűző hely).
A mesterség mára megszűnt, a csíkhalak is megritkultak, így védettek lettek - a Kolon-tóban azért még bőven laknak.
Néhány épület azonban ma is embereknek ad otthont, a tevékenységet nézve viszont részben már más funkciókat látnak el - bár állatok, növények azért bőven akadnak minden portán. A mai tevékenységek közül megemlítendő a vendéglátás és a Madárvárta (a tó partján található az egyik legjelentősebb madárgyűrűző hely).
Az érem másik oldala néhány lepusztult, elhagyatott tanya - ahol nyomokban még fel-felfedezni az ott lakók egykori munkájának, életének nyomait. Az itt uralkodó hangulat fő elemei már egészen másképp csapódnak le: bedőlt kerítések, megcsavarodó-lezuhanó élet-rágta nádtetők, idő-ette ajtók, mohás peremű kútgyűrűk.
 |
| Vénepörfás Tanya a Kolon-tó partján |
 |
| Izsák és Soltszentimre között |
 |
| Elhagyatott tanya a Matyó dűlőn |
